Most jó

A címben lelőttem a poént, de akit érdekelnek a részletek, az olvassa tovább. Másfél hónap telt el a legutóbbi poszt óta, amit sajnálok, de egyszerűen nem volt mit írnom. Na jó, ez így nagy hazugság, de nem álltak össze a gondolataim, hogy tudjak írni.

Elköltöztem. Az új időszámítás nálam a költözéssel kezdődött, mert minden régi nem használt dolgomat, amit egyik helyről a másikra mindig magammal cipeltem, elajándékoztam. A masszőröm mondta, hogy ez egy olyan tudatalatti cselekedet, amivel a lelkemet tisztítottam meg. Biztos, Ő tudja, hisz amellett, hogy az egyik legjobban képzett masszőr, még jártas a Buddhizmusban is.

Miután lenyugodtak a kedélyek a költözéssel kapcsolatban, úgy kezdtem megtalálni magamhoz az utat is. Sikerélmények értek a tőzsdén és végre hamarosan elérem a magamnak kitűzött célokat, ami után élesben is kiléphetek a piacra.
Közel költöztem egy piachoz és a minap mikor ott jártam, magamban végiggondoltam, hogy “piacra megyek reggel a piacnyitás előtt”, azaz mielőtt kinyit a tőzsde, piacolok egyet. Ez azért megmosolyogtatott, még ha másnak nem is jelent semmit se. Mondanom sem kell, a piac sokkal élvezetesebb, mint egy bármilyen lehangoló hipermarket. Persze itt is nagy a tömeg, de valahogy mégis más. Az embereknek több türelmük van egymásra.

Visszataláltam a sporthoz is. Ismét sikerül kihoznom magamból a 110%-ot és egyben ismét alakítottam az diétámon. Remélhetőleg sikerül összehoznom egy jobb formát, mint az előző diétám után. BTW hamarosan visszakapom a kölcsönadott futópadomat, egyúttal összehozok egy beszélgetős estét azokkal a barátokkal, akikkel csak az edzéssel kapcsolatban találkoztunk. Meglátjuk mi sül ki belőle.

Mivel minden a közelemben van, ezért ritkán ülök autóba és inkább gyalog közlekedem. Kb. egy hete, amikor beültem az autómba, valami fura érzés kapott el. Elkezdtem élvezni a dinamikáját és azt amit anno vártam tőle, a hangját és a teljesítményét. Elvittem egy hónapja egy tuningszakemberhez, hogy állítsa be az ECU-ját és hangolja a fizikai módosításokhoz. Azóta ahányszor beülök és hallgatom a kedvenc rock válogatásomat, jó kedvem van.

A következő mondatokat, mindenképp úgy kezeljétek, hogy egyáltalán nem dicsekedni akarok, hanem inkább leírva megértetni a dolgokat körülöttem.
A lelkemnek szüksége volt, hogy valahogy “jótékonykodjak”. Fura ezt így leírni, mert egyáltalán nem így gondolok erre, hanem jólesik segíteni másokon. Elsősorban olyanokon, akik önhibájukon kívül kitaszítottak a társadalomból. Amikor eszembe jut (általában naponta), küldök egy SMS-t a 13600 számra “94” szöveggel, amivel 240 Ft-al támogatom a Gyermekétkeztetési Alapítványt. Ezt azért írom le ennyire részletesen, hogy remélem sokan a jövőben követnek ebben, mert az oldalon nézve a statisztikákat egyedülinek érzem magam ebben. Tudom nem sok, de bízom abba, hogy jó helyre kerül. Vannak egyéb dolgok is, de lehet, hogy ők olvassák a blogomat és nem szeretném, hogy bármiféle negatív érzést váltsak ki belőlük, hogy ide leírom.
Egy biztos, amióta másokkal önzetlenül foglalkozom, sokkal de sokkal jobb a kedvem. Valahol ez hiányzott az életemböl.
Jut eszembe, Karácsonykor egy barátommal tervezek zsíros-kenyér és forró tea/bor osztást a hajléktalanoknak. Nem valami nagy dolog, de legalább ennyivel is több dolgot kapnak. Ezt tavaly is kitaláltam, de kitartás hiányában elmaradt. Most mivel leírtam, muszáj megtennem.

Nem felejtettem el a “fogadalmamat”, hogy amint elköltöztem elutazom valami élvezetesebb helyre, hogy kilépjek a mókuskerékből. Kifogás mindig van miért ne, jelenleg a tőzsde az. Egy belső késztetés miatt azt érzem, hogy most mindent bele kell tegyek, hogy sikeres legyek a közeljövőben. Pár héttel/hónappal eltolom az utazást. Nem marad el, de sínre kell tegyem a dolgaimat, hogy el tudjak utazni. Én ilyen vagyok, ameddig nincsenek sínen a dolgaim, addig képtelen vagyok kikapcsolódni.

Nem untatlak tovább titeket, írok majd, csak ismét rá kell hangolódnom. Addig is esténként olvasom a kedvenc blogjaimat és egy “tetszikkel” jelzem, hogy ottjártam. 🙂

u.i. Eddie blogját rendszeresen olvasom és én is tudom hogy idehaza tényleg rosszul jön ki az aki azt írja, hogy minden fasza. Az irígyesek betalálnak, de mint Őt, úgy engem sem érdekel.

u.i.2. Remélem mindenki eljut oda ahova én, mert ennyire még sose volt JÓ!

Reklámok

Fáradtság

Elég sok idő telt el, mióta nem írtam a blogba. Úgy gondoltam, hogy ezentúl csak a “letisztult” dolgokról írok. Kb. két nappal ezelőttig össze is jött volna, de ismételten felborult az életem egyensúlya.

Kezdeném először is az “ideiglenes” (kb. 1,5 éve beköltözött) lakótárs vasárnapi elköltözésével. “Szabad” ember lettem ismét, azaz a lakás újra csak az enyém. Régen nagyon zavart az egyedüllét, mert magányként éltem meg, de pár hónapja már nagyon vártam ezt a pillanatot.

Kitaláltam, hogy férfi leszek, azaz olyan, aki képes kemény helyzetben is megvédeni az utcán magát, illetve a párját. Sablonos dolog, de az izmokkal semmire se megyek, harctechnikai tudás nélkül. Először egy fegyver (legális) beszerzésén gondolkodtam, de ennek a későbbi börtönévek veszélye miatt, elvetettem az ötletet. Hasznos dolgot akartam, nem valami X. haszontalan sportot, hanem olyat, ami tényleg ér valamit. A végén pedig a Krav-maga mellett döntöttem. Két hete járok és nagyon bejön, igaz a fáradtság miatt a mai edzést kihagytam.

Beiratkoztam egy Biokertészetbe. Tavaly szerettem volna, de év közben nem lehet, így idén sikerült utolsó utániként belépnem. Nem olcsó dolog, de így legalább a mindennapi étrendembe sikerül a “csirke-rizs” mellé a zöldséget is beillesztenem. Mindig változatos, az évszaknak megfelelő csomag. Mellékelek egy képet, hogy néz ki egy heti adag (4 személyre, amit párommal vagy egyedül pusztítok).

cqqshpg

Elkezdtem ismét a tőzsdét, úgy gondolom most hogy lelkileg egyensúlyban vagyok ismét magammal, lesz mit keresnem ezen a piacon. Elég sokat olvasok és gyakorlok, hogy ha majd úgy érzem, élesben is kipróbáljam magam. Erről nem írok részletesebben, túl unalmas az átlag olvasónak. 🙂

Összejöttem ismét a párommal, de erről már szerintem írtam. Nagyon jól megvagyunk. Vannak olyan dolgok, amiket ha leírnék, úgy kellene folytatnom az előző mondatomat, hogy “de…” vagy “bár…”, viszont úgy érzem ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, a saját személyiségemen dolgoz(n)om kell. Nem problémák, hanem “megszokandó” tulajdonságok, amikkel megkellbarátkozom és végre elfogadom teljesen a másikat olyannak, amilyen.

A poszt címének értelme most fog körvonalazódni. Szellemileg túlvállaltam magam. Az eddigi életem valamely értelemben, nagyon egyszerű és könnyű volt. Viszont a munka, a diéta és a napi edzések mellé bejött a heti két krav-maga, tőzsde, olvasás és a barátnőm, amik hirtelen teljesen lemerítenek már hét közben is. Észrevettem magamon, hogy már a súlyzós edzés se megy úgy ahogy kell, illetve az általános fáradtság már szinte napi szintű probléma. Fent írtam is, hogy az első krav-maga edzés kihagyásom ma meg is történt. Nem volt lelkierőm elmenni. Először lustaságnak gondoltam, de mégse az. Be kell ismernem, túlvállaltam magam és így ennek rossz vége lesz. Most próbálok valami rendszert kitalálni, amivel egyensúlyban leszek ismét.

u.i. Ma elmentem egy új helyi fogdokihoz. Nem vártam arra, hogy mikor tudok leutazni vidékre a régi dokimhoz és így rászántam magam egy új doki felkutatására. Nem bántam meg, mert a barátom által ajánlott orvos nagyon megbízható és kedves. Fontos számomra az, hogy bízzak benne, hisz végtére is, az egészségemmel foglalkozik. Szép a fogsorom, nincs lyukas fog, csak némi lepedék, de azt ultrahanggal eltávolította. Kontroll fél év múlva.

2013.11.17

Tegnap kimaradt a poszt. Nem volt semmi érdemleges, amit leírjak és már mindenki unja, hogy a napi 2 edzésemről írok. Ezentúl kicsit ritkítani fogok, vagy igazán rövidre fogom a posztokat.

Ma viszont észrevettem, hogy eddig ott volt a mindennapjaimban a szomorúság, az elkeseredettség és most hogy ezek nincsenek, teljesen üres, sablonosak lettek a mindennapjaim (nem mintha eddig nem lettek volna azok). Na de ez nem rossz, nem baj, mert élek, mármint csinálom azokat a dolgokat, amit a többi emberek. Sportolok, dolgozom, barátaimmal vagyok. Lényegében jól érzem magam, kivéve hogy baromira éhes vagyok. Egyre nehezebben viselem a diétát és ingerült, halálian fáradt vagyok tőle.

Nehéz lesz úgy írnom blogot, hogy az alap indíttatás megszűnt, azaz az ex által okozott sebek nyalogatása. Ki kell találnom az új irányvonalat.

 

2013.11.05

Reggelem csodásan indult. Nem a szokásos reggeli zabpelyhes turmixomat fogyasztottam, hanem a tegnap már elkészített csirke-rizs adagomat. Pár perc és már ki is jött belőlem. Magyarázat nincs, egyszerűen csak nem akart lent maradni. Ez idén a 2. ilyen alakalom. Tökéletes lesz ez a nap is.

Ismét fura érzésem van, olyan mintha megint jönne valami méretes szar dolog. Ezt és az előző sorokat, még reggel 9-kor írom, azaz még a nap alig kezdődött el. Sokan hisznek a “bevonzás törvényében”, én nem. Hülyeségnek tartom, mert a rossz dolgok akkor is elérnek, ha boldog vagyok és csak jó dolgokra gondolok.

Az egyik kedvenc sorozatomból, a mai nap hangulatképe:

(eddig történtek valós időben a dolgok)

Délelőtt készülődtem edzeni, mielőtt a végső simításokba kezdtem (pl. edzés utáni turmix, törölköző, víz stb.), cseng a telefonom. Beszart a szerver. Persze, mikor ha nem az utolsó fél órában? Vadásztam a megfelelő embereket, mire elértem a terembe már 10 perces csúszásban voltam. Nem szeretek késni, utálom azokat az embereket, akik notórius késők. Az edzés nagyon szar volt, mert nem lehetett a pörgős rock válogatásomat hallgatni. Egy két “kislány” miatt, minimal house-t kellett nyomatni, amivel különösebb bajom nincs, csak hosszú távon irritál az egyhangúsága és nagyon nem edzőterembe való zene. Sikerült e mellé kifognom a gengszter pofázós semmitnemcsinálok embereket, akik csak úgy hergeltek a sok szövegelésükkel.  Egyáltalán nem tudtam koncentrálni.

Edzés után minden hónapban egyszer elmegyünk Steak-et enni az edzőtársammal. Imádom a steaket, de az ára miatt és mivel diétázom, havonta egyszer eszem. Sikerült az amúgy 30-30 KM-es utat 4 óra alatt megtenni. Elképesztő mi megy Pesten.

Valahogy éreztem, hogy az esti 2. edzés nem nagyon akar összejönni, mert mikor készültem volna elindulni, hív az üzlettársam hogy úton van, hozza nekem a megbeszélt dolgokat, várjam meg. Tökéletes, megint egy kis csúszás. Na ez olyannyira “kicsi volt”, hogy este már el se tudtam menni edzeni, mivel 1,5 órát beszélgettünk (nem lehet lelőni), ezért már a következő programomra siettem, mert vártak a haverok. Utálok edzést kihagyni, mert ilyenkor mindig lelkiismeret furdalásom van.

Megérkeztem a szokásos törzshelyünkre. Megint odaültem ahova pár napja délután egy üzleti megbeszélés miatt és szembe velem a fagyis pult mögött ugyanaz a pincércsaj volt. Számoltam, hétszer nézett rám úgy hogy utána közvetlenül elmosolyodott. Ugyanúgy, mint pár napja. Nevettem ezen, mert biztos azt gondolhatja, ennyire hülye nem lehet a srác, hogy nem veszi le hogy akarok tőle valamit?! Nem vagyok ennyire hülye, csak én nem tudom hogy egyáltalán a szexet akarom e vele, mivel másról szó se lehet? Nem azért, mert nem tudok többet szeretni (remélem igen), hanem mert abban se vagyok biztos hogy ha az aktusra kerülne sor, nem mondanék e csődöt az emlékek miatt. Kizárólag úgy lehetne róla szó, hogy nála és nem nálam. A lakásomban nem menne. Így leírva gondolom végig a folyamatot és jövök rá, hogy el kell költözzek vagy teljesen át kell alakítsam.

2013.11.02

Muszáj lesz jegyzeteket írnom, mert a diéta olyan szinten lepusztítja az agyamat, hogy koncentrálnom kell a történtek felidézéséhez. Tudom, hogy tegnap is voltak olyan szituációk, amiket nem írtam le, pusztán mert elfelejtettem, de most se jutnak az eszembe.

Mai napom reggel edzéssel indult, amihez már egyre kevesebb erőm van. Napi két edzés rendesen lefáraszt, még ha a munkám mellette nagyon könnyű is. Igazából már mindent megszokásból csinálok, mert a 14 hét diéta alatt rutinná fejlődtek a dolgok. Ott tartok, hogy edzésre menet, a táska súlyából már megmondom, hogy kifelejtettem e valamit vagy sem.

Estig nem történt semmi említésre méltó, azaz pontosabban nem emlékszek ilyenre. Este viszont ismét előjött a képzelgésem. Súlyosbodott a dolog, mert a szokásos törzshelyünkön, ült mögöttünk egy lány, akit érkezéskor “leellenőriztem”, hogy nem e Ő az. Természetesen nem, de itt is passzolt a hosszú egyenes barna haj és a vékony magas test (Jesszusom, ez mennyi nőre fog még passzolni?!). Az eset súlyosságát kifejezi, hogy bármennyiszer elment mellettem és háttal láttam, azt hittem Ő az. Ez már egy olyan elmejáték, amit végképp nem értek.

Tudatosan próbálom magam egy váltásra kényszeríteni, legalább egy testi kapcsolatba, de tudom legbelül, hogy részéről bármilyen újbóli kapcsolatfelvétel és ismét visszazuhanok. Nagyon várom azt a napot, amikor azt tudom leírni, hogy sikerült magamban helyretegyem a dolgot. Olyan területen vagyok (ha csak az időt is nézzük), ahol még sose voltam. Nem szenvedtem még sose ennyire egy nő miatt.

2013.10.28

A mai nap ismét egy szintlépés az életemben. A sportról amit űzök, azaz a testépítésről, nem igen írtam, de a 14. hetében vagyok a diétámban és ma realizálódott bennem az, hogy előjött ismét belőlem az “állat”. Ezt úgy értem, hogy tegnaptól, erősen agresszív lettem. Vannak periódusok az évemben, amikor ez egy lökést ad az edzéseimben és plusz erőt kapok tőle. Nem kell egyből szteroidokra gondolni, életemben nem használtam és nem is akarok. Egyszerű a magyarázat, egy hosszú stagnálás után, mindig van egy lendületesebb periódusom. Most ez jön és ki kell használnom. E mellett, ismét dupláztam a napi aerob edzéseket, hogy haladjak a diétában is a célom eléréséhez.

Délután megvolt a jótékonyságom is, mert kaptam a Shelltől egy emailt, hogy év végén X pontszámom a klubkártyáról le fog járni. Nem fogom a céget valami bóvli vásárlásával támogatni, inkább elajándékoztam az SOS Gyermekfalunak a pontokat, ők többet érnek vele (pl. olcsóbb tankolás).

Fura módon haverom nője egyre jobban bejön. Félreértés ne essék, sose mennék rá egy barátom nőjére, de az a stílus, amit képvisel és sugároz magából nagyon bejön. Karcsú, feszes idomok és brutálisan perverz az ágyban. Na persze a még számomra vállalható kategóriában. Ilyen nőt akarok én is magamnak jelenleg. Persze ez mind csak “álom”, mert még mindig a régi ex nyomasztó terhét hordozom a mindennapjaimban.

2013.10.23

Ez a nap ismét változatos lett. Reggel már úgy indult a napom, hogy mikor készültem volna a reggeli edzésemre, akkor csengett a telefonom. Technikai hiba az egyik szerverrel. Tökéletes, fél órás csúszást sikerült összeszednem, amikor pontosan ki volt számolva a napom és még csak reggel 8 volt. Az edzésre érkezve, a recepciós valami bérletprobléma miatt ismét elvett 15 percet a napomból. Odáig jutottam, hogy a reggeli 1 órás aerob edzésemből csak 45 percet tudtam megcsinálni, különben még enni se lesz időm, nem hogy zuhanyozni.

Hazaérve gyorsan ettem, indultam, mert egy barátom barátnője lovas versenyen vett részt. Odaérve jutott az eszembe, hogy nem készültem magammal vinni semmi kaját, ezért csúnyán áthágom a diétámat és a helyi büfében kellett pótolnom a szükséges kalória mennyiséget.

A versenyről délután hazaérve, csodás fejfájás kapott el. Jó pár órán át fetrengtem az ágy és a székem között. Munkaszüneti nap van az átlag embernek, nekem ugyanolyan munka szempontjából, mint bármelyik másik. Ilyenkor valami “csaló kajával” restartolnom kell a szervezetemet és akkor helyrejövök. Nem tudom miért, de ez mindig működött. Rendeltem egy pizzát, persze teljes kiőrlésű tésztából. Hiába megjelöltem, hogy nagy címlettel fizetek, a futárnál nem volt elég váltópénz. Szerintem napi borravalójának a felét egyedül biztosítottam, amikor 1200 Ft-ot hagytam a zsebében pluszba.

Este a szokásos barát barátnővel elmentünk megnézni IMAX 3D-be a Gravitációt. Nem tudom hol nézte meg az a barom kritikus, aki azt állította, hogy a maximumot kihozták a 3D tudásból ebben a filmben, mert egy nagy kalap szar volt. Dög unalmas, néhány klisészerű helyzettel. Annak ellenére, hogy az egész fikció, a fizika csak nyomokban volt jelen a filmben.

Későre jár, aludnom kell, mert reggel ismét korán indulok a futóműveshez, mondanám hogy utoljára, de nálam ilyet badarság lenne állítani.