Ki, melyikbe költözne?

15 ház, ami tökéletes befektetés akkor, ha nem szereti a szomszédokat – a 9-es varázslatos.

Reklámok

Beszélgessünk: Az Életről

Most néztem meg az alábbi előadást. Alapból egy komoly előítélettel álltam neki, de percek alatt padlóra kerültem a súlyos gondolatoktól. Nem kérhetek ilyet, mert mindenkinek az ideje a legdrágább, de ha szánsz rá egy órát az életedből hogy megnézd és van kedved, beszélgessünk róla.

9:11

Tudom két nyilvánvaló dolog is köthető ehhez a két számhoz, de most azokat tegyük félre. Nagyon furcsa, de az elmúlt hetekben, akár egymás után több nap is, de pont 09:11-kor nézek rá az órára (természetesen máskor is). A furcsa az, hogy nem egy/több perccel később vagy hamarabb, hanem emlékezetes módon 09:11-kor. Kíváncsi vagyok, kinek mi a véleménye eme véletlenekről? 🙂

Beszélgessünk: A tanulók jegyei inflálódnak

Az előző “beszélgetős” poszt alapján, találtam egy újabb érdekes témát. Épp a Philip Zimbardo – Nincs kapcsolat című könyvet olvasom és abban a következő van:

“Az Egyesült Államokban példának okáért az elmúlt harminc évben a középiskolai tanulók átlagos teljesítménye nem javult, noha a jegyeik elképesztő mértékben inflálódtak. 1976-ban a diákok mindössze 18 százaléka produkált gyenge ötösnek megfelelő vagy ennél jobb átlagot, ehhez képest 2006-ban már 33 százalékuk állította, hogy legalább jeles átlagú – ez 83 százalékos emelkedés! Ezzel egyidejűleg 1976 és 2006 között 20 százalékkal csökkent azon diákok aránya, akik heti 15 vagy ennél több órát töltöttek a házi feladat írásával. Más szóval: a siker illúziója támogatást élvez. A diákokat ma már az alacsonyabb teljesítményükért is jutalmazzák.”

Nagyon érdekes fenti kutatás és vélemény, mert most hogy különböző tanfolyamokra járok, mindenhol ezt tapasztalom. A 2-es megszerzése olyan, hogy ha 1x elolvastad a kidolgozott tételeket, akkor a tanár kiszedi belőled (ergo ezzel már papíron szakértőnek mondhatod magad!). Az 5-öshöz pedig elég ha tudsz pár komoly összefüggést és ezeket jól alkalmazva kimagyarázod magad a kínos szituációkból (na jó, azért nem árt ha emlékezel is valamennyire az adott tételre).

Nektek mi a véleményetek a fentiekkel kapcsolatban?

Hálás vagyok #57

Hétfő

A hajnali olvasásért és a megoldott munkáért. A délelőtti vendegem fejlődéséért. A szuper edzésemért. Az apámmal folytatott délutáni telefonbeszélgetésért. A délutáni vendégemért. Az elfelejtett baráttal folytatott hosszú segítő szándéku telefonbeszélgetésért.

Kedd

A relatív kései kelésért. A reggeli vendégem kiemelkedő teljesítményéért. A délelőtti tervezésért. Az “Én délutánért”! A mozifilmért (Mike and Dave, az előzetes jobb a filmnél). A délutáni sziesztáèrr. A délutáni kiegészítő edzésért. A buszos olvasásért.

Szerda

A hajnali készülődésért. Az érzékeny vendégem által keltett kihívásokért. A délelőtti telefonos megbeszélésért. A jó edzésért. Az egész délutáni romantikus nosztalgiázásért(Whiskey+Kaliforgia).

Csütörtök

A reggeli olvasásért. A kivételesen egész napos szabadnapèrt. Az albérlet tulajjal folytatott szakmai beszélgetésért. A délutáni sétával egybekötött vásárlásért. A régebbi szakmai előadás részbeni kivonatolásáért. Az esti filmnezésért (The Cotton Club 1984-ből, zseniális!). Egy újabb tanfolyamra való jelentkezésért.

Péntek

A hajnali önálló időbeni ébredésért. A reggeli precíz készülődésért. A reggeli vendégem hozzáállásáért. A szuper edzésért (újabb 2k Kcal). A délutáni jutalom pizzáért extra otthoni feltéttel. A Kaliforgia nosztalgiáért. A jó olvasásért. Az esti építő gondolatokért.

Szombat

A hajnali olvasásért. A reggeli bevásárlás során talált értékekért. Az egésznapos Önfejlesztésért. Az esti kikapcsolódó sorozatnézésért. A kellemesen hűvös napért.

Vasárnap

A hajnali kipihent ébredésért. Az egésznapos otthoni szakmai továbbképzésért. Az esti sorozatnézésért és sétáért. A barátommal folytatott építő jellegű beszélgetésért.

2016-07-12 11.19.42.jpg

Az egész moziterem, csak az enyém volt! 🙂