Alexandr Szolzsenyicin – Iván Gyeniszovits egy napja

Hónapokkal ezelőtt ráéreztem az olvasás szépségére. Réges-rég vettem egy Ebook olvasót és valami “Isteni szikra” miatt elkezdtem használni. Először tőzsdézéssel kapcsolatos könyveknél használtam, majd pedig egyebeknél is. Észrevettem, hogy ha egy számomra érdekes könyvet találok, akkor órákra képes lekötni. Ezzel el is indultam a művelődés hosszú útján… 🙂 Mivel soha életemben nem írtam olvasónaplót, ezért egyenlőre semmi hasonlót ne várjatok tőlem. Ebben a kategóriában az általam olvasott és ajánlott könyvek fognak szerepelni, a címükkel és a rövid szerkesztői ajánlójukkal. 

A hatvanas évek elején, a hruscsovi “olvadás” idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin, egy volt szovjet katonatiszt, lágerfogoly és vidéki tanító első kisregényei és elbeszélései… Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki – ahogy az Oroszországban megszokott – több volt, mint író, s ettől kezdve következetesen, konokul s az üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy “hazugság nélkül” elmesélje, milyen a XX. századi Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. Az Ivan Gyenyiszovics egy napja az orosz lágerirodalom alapműve, s jelentősége részint abból fakad, hogy sokak számára először adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből, illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét meghatározó, s ugyanakkor a Gulag-irodalom más szerzői, főként Varlam Salamov által vitatott gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat. A Matrjona háza Oroszország közepén játszódik, egy kis faluban, ahol az író – ekkor még tanítóként – a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét… A hatvanas években született írások már az orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a kilencvenes években – történelmi regényciklusának befejezése és a hazájába való visszatérés után – Szolzsenyicin újból egy sor remek kisregényt (“kétrészes elbeszélést”) alkotott. Az Ego a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti fel: főhőse a tambovi parasztlázadás egyik vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül: vagy a családját pusztítják el, vagy együttműködik a bolsevikokkal, s így ő maga ítéli halálra volt bajtársait. A Fenn és lenn című írásban Zsukov marsall meséli el az életét, harcait, sikereit, Sztálinhoz fűződő komplikált kapcsolatát és a háború utáni kegyvesztettségét. A Töréspontokon egy orosz mérnök és vállalatvezető sok évtizeden átívelő története, aki minden rendszerben, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev alatt és az új, kapitalista közegben is makacsul, legjobb tudása szerint, a lehető legbecsületesebben teszi a dolgát…

Ajánló forrása: http://www.libri.hu

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s