Pénz, (nem) boldogít

Kényes téma ez ismét, de tőlem megszokott nyíltsággal és őszinteséggel fogok erről is írni.

Elcsépelt klisé, hogy a pénz nem boldogít és hogy nem ettől lesz boldog az ember. Én azt mondom, hogy ezt a képmutató álságos emberek mondják. Igen is rohadtul nem mindegy, hogy a mindennapi betevő előteremtése is gondot okoz vagy az a legnagyobb gondja az embernek, hogy hova menjen legközelebb nyaralni. Utóbbinál sokkal könnyebb boldognak lenni, még előbbinél nem hiszem hogy lehetséges.

Többféle ismerősöm van, többjüket ismerem évek óta és különböző típusba tudom őket sorolni. Van az úgynevezett “középosztályba tartózók”, ami mellékesen egyre jobban megszűnőben van. Ők általában, egyik hónapról a másikra élnek, minimális megtakarítással, deviza forintosított lakás/áru hitelt nyögve, évente egyszer rövidebb nyaralással. Boldogságot tekintve egy kategóriába tartoznak a “újgazdag” típussal, akiknek mindenük megvan, azaz amit éppen megkívánnak gond nélkül megvehetik és nem kell előtte matekozniuk a családi költségvetéssel. E két csoportba tartozó személyeket kivétel nélkül egyként kezelem, mert képtelenek a boldogságra. Itt nem 1-1 alkalmi boldogságra gondolok, hanem nagy általánosságban. Megvan mindenük, lakás/ház, autó, gyerek, de mégis azt látom, hogy a jelent képtelenek élvezni, mert mindig többre vágynak, arra ami a TV-ből árad, az úgynevezett “médiabullshit-re”, hogy a boldogságot időbe-pénzbe kerül elérni.

A “középosztályosnak” a nagyobb lakás; újabb autó; hosszabb nyaralás; törlesztő 20 év utáni kifizetése stb. elérése után látja hogy MAJD boldog lesz. Az újgazdag, pedig ha még egy drágább autót vesz; nem csak a mi kontinensünkre juthat el nyaralni, hanem akár Dél-Amerika, Afrika stb. hisz akkor a többi “újgazdag” között a legújabb Ájfónnal készített 250 kép posztolása után “gazdagabb” lesz, ezáltal MAJD boldogabb.

Miért nem tudnak MOST boldogok lenni? A válasz nem egyértelmű. Az unalmas klisé, hogy “másnak ennyi sincs, neked meg mi minden”, nem megoldás. Ettől nem fogja senki se boldognak érezni magát, mert neki van mit ennie, nem éhezik és (most már) luxus dolgokra költhet, mint nyaralás, ájfon, autó stb.

Én egy alternatív megoldást tudok a boldogságra, aminek az alapja részben én leszek. Hónapokkal ezelőtt, én is hasonló “depresszív” helyzetben voltam. Megoldottam életem legnagyobb problémáját a kapcsolatfüggőséget és mégsem éreztem magamat boldognak. Nem tudtam a “most-nak” örülni.

Az ember érző lény és célok vezérlik. A kettő közül legalább az egyik, de a legjobb, ha mindkettő egyensúlyban van benne. Mivel érző lény, szüksége van szeretetre, elismerésre, de célok nélkül ugyanúgy boldogtalan. Az az anyuka, akit legalább megdicsérnek azért, mert erőn felül teljesít a családban (mos,főz,takarít,gyereket nevel stb.) boldogtalan lehet, ha nem talál célokat. Cél lehet segíteni gyermekét az élete előrehaladásában; férjével dolgozni a kapcsolatuk javításán; egy új hobbi elsajátításán; rendszeresen sportolni stb. A két dolog, a szeretet megtapasztalása és a célok, ha megvannak elér egy harmadik állapotot. Ez nem más, mint az Önbizalom. Ez folyamatosan fejlődni fog, ahogy kapja az egyre több visszajelzést a családjától, illetve a céljai útján kapott pozitív vagy negatív visszajelzésekből. Viszont érzelmi visszacsatolás nélkül, nem lesz önbizalma, attól mert céljai elérésén dolgozik.

Mindenki nézzen körül, ki az aki rendszeresen őszintén önzetlenül(!) dicséri a másikat és nem csak saját szomorúságával van elfoglalva? Attól mert látjuk, hogy megdolgozik a céljaiért, még az őszintén szívbőljövő(!) dicséretre/elismerésre is szüksége van. Kiemeltem, hogy őszintén-önzetlenül kell történjen, mert a képmutatásból érkező dicséretet általában észre veszik és csak árt a kapcsolatnak/ismeretségnek. Hogyan várjuk el azt, hogy más is így tegyen velünk, ha mi önzésből, nem vagyunk erre képesek?

Valós önbizalomtól, ami nem beképzeltségből és önzésből árad, hanem valós “munka” által jön létre, kitárul a világ! Szó szerint olyan érzés, mintha a világ csak rád várna. Élvezni kezded a csendet, a nyüzsgést, a szellőt, a napsütést, egy pillantást, egy idegen mosolyát. Egyszerűen boldog vagy, hogy ÉLSZ! Nem szűnnek meg a gondok, csak csökken a jelentőségük, mert kompenzálja az a millió dolog, ami boldogságot okoz az életben.

Én életem közel felét elfecséreltem boldogtalanságra úgy hogy végig mindenem megvolt ahhoz hogy boldog legyek, hogy élvezzem az életet, de ahogy mondani szokás, “nem láttam a fától az erdőt”. Nem szűntek meg a gondjaim, nem lettem gazdagabb, nem lett se több barátom (sőt), se barátnőm, mégis sokkal de sokkal boldogabb vagyok, mint bármitől és bármikor az életem során!

Azt kívánom minden olvasómnak, hogy találja meg saját útját a boldogsághoz, mert az élet nagyon rövid hogy boldogtalanságban teljen.

u.i. A szegényekről szándékosan nem írtam. Számorma ők “kényszerboldogok”, próbálják a jót meglátni és ragaszkodni hozzá, a milliónyi rossz között, mert tudják hogy nekik “csak ez jár”. E mondatot írva, mélységesen elszomorodom, de sajnos ez a tény. Nehéz rajtuk úgy segíteni, hogy ne sértsük meg őket, hiszen nem vadidegenek, hanem közeli ismerősök. Számomra furcsa, de vannak olyanok, akik “felsőbbrendűségtől” szenvedve a közeli ismerősökkel sem foglalkoznak, nem hogy vadidegeneken segítsenek.

Reklámok

4 thoughts on “Pénz, (nem) boldogít

  1. Éhezve a boldogság kizárt. A szegények nem boldogok, viszont sajnos sokat elhiszik, hogy nekik valóban ennyi jár, ezért aztán egész életükben ott is maradnak a nyomorban. Az ilyen alacsony önbecsülés általában rossz nevelés eredménye. Érdekes, hogy ugyanannak a rossz nevelésnek lehet eredménye mérhetetlen beképzeltség is.

  2. Nem tudom, számomra fontos dolog az életben, a pénz. Nem a legfontosabb, de egy eszköz, hogy valóban független lehessek. Ezért tanulok, ezért szeretnék saját céget majd.Hogy azokkal törődhessek akik, igazán fontosak nekem. Hogy olyan munkám lehessen, amit szeretek.

    • Ezzel pontosan en is igy voltam, de elertem es ettol nem lettem boldog. Orultem neki, de ugyanolyan delibab volt, mint masnak az auto, nyaralas stb. Elvezned kell az utat is a celodig. Maga az ut mar boldogsagot kell okozzon… (szerintem)

  3. Tökéletes boldogságban itt a Földön nem lehet részünk, mert minden meg van jelölve a szenvedéssel és a halállal. A szívünk mélyén azonban megízleljük a boldogságérzést, sokszor a legváratlanabb pillanatokban, élethelyzetekben érint meg minket, kiszakítva a hétköznapok szürkeségéből, hogy aztán újra elillanjon. Különös ismertetőjele, hogy mindig ajándék, én nem adhatom meg magamnak.
    Teljesen egyetértek azzal, hogy a cél felé vezető úton kell találkoznom a boldogsággal. Legtöbben sajnos hajszoljuk a célt és az már óriási siker ha ezt észrevettük.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s