2013.11.04

Valahogy a mai napomról semmi említésre méltó nem jut az eszembe, igazából az estém az, ami nem hagy nyugodni.

Egy motoros barátom küldött tavaly egy Szlovén sítúráról ajánlatot, amit végül sikerült is megszerveznem, hogy résztvegyünk rajta. Négyesben, a barátom és barátnője, illetve az exem és én. A kirándulás részemről nagyon élvezetes volt, mert azokkal voltam, akiket szeretek, snowboardoztam és még életem szerelmével is kellemes időt tudtam együtt tölteni. Nagyon sok emlék jut az eszembe, igazából mind olyan, amik az exemmel közös pillanatok. A legerősebb emlék az, amikor csak sétáltunk kettesben a hóban és beszélgettünk, csókolóztunk. Istenem de hiányzik az a pillanat. Emlékszem, már akkor azt kívántam bár örökké tartana. Természetesen az élet gondoskodott arról, hogy ez se jöjjön össze.

Nyomasztó érzés lett most úrrá rajtam, mert ismét megkeresett ugyanaz a motoros barátom egy nagyon jó ajánlattal, ugyanoda, ugyanarra az időszakra. Most úgy érzem képtelen lennék oda menni, még egy másik nővel se. Ilyenkor érzem igazán, hogy az érzéseim cseppet se múltak, mert a részletekbe belegondolva, igazán elhagyatott és magányos vagyok.

Reklámok

2 thoughts on “2013.11.04

  1. Üdv!
    Elolvastam a blogod (szépen az elejére görgettem, onnan pedig egyenes út vezetett november 4-ig). Az élethelyzeted elég ismerős, de nem is nagyon tudok rá mit mondani, mert a bölcsességek nem segítenek, a közhelyek értelmetlen marhaságok, a tanácsok meg… hogy is adhatunk mi, emberek tanácsot egymásnak… mikor javarészt azzal sem vagyunk tisztában, mi folyik más életében, csak töredékét ismerjük a sztoriknak, a gondolatokról, a fejben kavargó mindenféle eszementségről pedig inkább ne is beszéljünk! Szívesen olvaslak, remélem, folytatod jó szokásodat; írj gyakran, lehetőleg napi rendszerességgel! Jó olvasni egy férfi gondolatait.

    Miss Katasztrófa

    • Szia!
      Először is köszönöm a pozitív véleményt a blogommal kapcsolatban. Nem összeszedett a blogom, hanem nyersen az éppen velem történteket írom le, illetve vissza-vissza tekintek egy egy múltbéli eseményre, hogy azért valamennyire képben legyen az olvasó. Nem törekszem magamról pozitív gondolatok ébresztésére (nem sértésként), de nem érdekel ilyen szinten az olvasó, hogy olyanokat írjak, amivel a kedvében járok. Próbálom így megtartani a hitelességemet. Ezért nem adom ki a valós énemet (pl. kép), mert ha ismerősöm olvasná a blogot, abbahagynám, az őszinteség csorbát szenvedne.
      Tanácsokat értelmetlen adni. Millió meg egy tanácsot kaptam, sőt a legrosszabb az hogy az első naptól tudtam, mi lenne a helyes út.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s