2013.10.21

Frank Sinatra válogatást hallgatok, egyedül a gyerekkori szobámban, ahol legutóbb szerelmeskedtem az egyetlen igaz szerelmemmel és boldogabb voltam bárkinél a világon. Az életem néhány hónap alatt pokollá változott. Nem látom a kijáratot és csak sodródom az árral. Telnek az órák, napok, hetek, hónapok és egyszerűen boldogtalanságban teljes lelki nyomorban élem az életem. Kérdések kavarognak bennem. Mi van ha Ő volt számomra az egyetlen, igaz szerelem? Mi van ha számomra Ő volt az igazi? Mi jön majd ezután? Hogy lehet elengedni az igaz szerelmet? Óriási üresség van az életemben, nincsenek céljaim. Három hónap alatt arra jöttem rá, hogy az idő nem segít. Ez egy büntetés számomra, sőt az összes többi rossz dolog az életemben. Valami olyasmit kellett elkövetnem, amiért örök boldogtalansággal és szomorúsággal kell megfizetnem.

Oldalra nézek az ágyamon és látom a gyönyörű haját, ahogy a mellkasomon alszik. Még nem volt olyan hogy ne tudjak ide írni, most eljött ez is. A mai blogolásnak itt vége.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s